4. Fejezet

Beszállva Danny kocsijába elindultunk hozzánk. Az út csendesen telt, de nem volt kínos csönd. Szinte telepatikusan beszéltünk egymással. Ő megért engem. Vajon a tönniek félnek Jordontól? Vagy csak egyszerűen egyetértenek Vele? Hogy csak egy rajongó vagyok. Nem. George nem tenne ilyet. Ő nem ilyen. Meg szinte apám helyett apám volt. Filozofálásomból Danny zökkentett ki, azzal a céllal, hogy nálunk vagyunk. Kiszállt a kocsiból és ajtót nyitott nekem. Ez nekem új. Még senki sem nyitott nekem ajtót. Meg is lepődtem a kedves gesztuson, de remélem arcomra nem ült ki a döbbenet.
-Köszönöm -mosolyogtam rá. -De magamtól is ki tudom nyitni.
-Hülye -forgatta meg nevetve a szemét.
Besétáltunk a házunkba és anya éppen valami sorozatot nézett műzlit nassolva. Ijedten fordult hátra a kanapén mikor becsuktam az ajtót. Dannyt végigmérve mosolyogva felállt a helyéről és megindult felénk.
-Szia anya.
-Jó napot! -köszönt Danny is. Nem értem miért magázza anyát. Pár évvel idősebb csak nála. Az a pár év az nyolc, de nem baj. Akkor se magázza.
-Sziasztok. Nem akarok gorombának tűnni, de te ki vagy? Valami másik bandatag? -nézett még mindig mosolyogva a mellettem álló férfira.
-Elnézést. Még be sem mutatkoztam. Daniel Murillo, és igen én is egy tag vagyok.
-Én Elizabeth vagyok, de nyugodtan tegezz és szólits Bethnek -tette Danny vállára a kezét anya.
-Rendben -bólintott
-Anyu -szegeztem rá a tekintetemet. -Pár napig Dannynél leszek, ha nem baj. Ha valami segítség kell nyugodtan hívj fel. Én mindig itt leszek neked -Ő is és Én is tudtuk, hogy mire gondolok. Apára. Egy szemétláda. Bármiért is válnak. Nem szeretném anyát megkérdezni, mert csak jobban fájna neki.
-Nyugotan. Már felnőtt vagy. Azt csinálsz amit akarsz Én nem gátollak semmiben. Most nekem is el kell fogadnom, hogy nem vagy már az én kis törékeny kislányom.
-Köszönöm -öleltem meg.
Felvezettem Dannyt a szobámba és mikor beléptünk jutott eszembe, hogy nekem az egész szobám teli van ragasztgetva velük. Alsó ajkamat harapdálva, fejem piros árnyalatba váltott és inkább elkezdtem keresgélni normális ruhákat. Az összes zenekaros pólómat összeszedve nadrágok után kutakodtam. Raktam el hosszút is és rövidet is, mert kitudja milyen idő lesz. Én nem. Nem vagyok meterológus vagy mi.
-Szép szobád van -húzta önelégült mosolyra száját Danny, mikor újra beültünk kocsijába.
-Hagyjál -nevettem el magamat.
-Fanatikus vagy.
-Köszönöm a megállapítást. Hol tartod a CD-ket? -kezdtem el kutakodni -Semmi, nem kell segíteni. Meg van.
Az American Tragedyt behelyezve a lejátszóba elkezdtek szólni a számok. Most inkább nem énekeltem. Danny hangja mellett elbújhatok. Meg az milyen ciki már ha megpróbálok énekelni és az az említett zenész éppen mellettem ül, s köztudott, hogy a hangommal gyilkolni lehet olyan borzalmas. Danny a kormányon dobolt és dúdolt én pedig ugyan ezt tettem csak a combomon, dúdolni meg meg sem próbáltam.
A célunkhoz érve hátulról magamhoz vettem a táskámat és beindultam a házba. Balszerencsémre -vagy inkább szeremcsémre-nem volt vendégszoba ezért Dannyvel kell osztoznom egy szobán. Egy üres szekrénybe bepakoltam a ruháimat és leindultam a konyhába. Mikor kinyitottam a hűtőt azt hittem, hogy egy nagycsalád konyhájában vagyok. Zsúfolva volt minden féle kajával.
-Tudod. Kell a kaja ha olyan barátaid vannak, mint nekem -lépett mögém Danny.
-Baszdmeg Daniel! Megijeszettél -fordultam felé és olyan közel voltam hozzá, hogy éreztem ahogy kifújja a levegőt. Túl közel volt.
-Bocsi -lépett hátrébb. Gondolom ez a bocsi azért is volt, mert megijesztett és azért is mert olyan közel volt hozzám.
-Majd megszokom -legyintettem. -Mit csináljak? Egyáltalán Te éhes vagy?
-Annie, én mindig éhes vagyok. Nekem bármi jó -rántotta meg a vállát.
-Palacsinta lesz akkor.
A tésztát bekeverve elkezdtem készíteni a vacsoránkat. Nem vagyok egy mesterszakács, de eddig sosem volt panasz a kajámra. Amíg én a konyhában táncikáltam, Danny valami sport adót nézett. Nem is tudtam, hogy szereti a sportot. Igaz, elég sokmindent nem tudok róla.
Miután elkészültek a palacsinták megterítettem és szóltam Dannynek, hogy jöhet enni. Csendesen falatoztuk az ételt, ami most elég finomra sikerült. Megettem vagy ötöt és megint magyarázhattam, hogy lány létemre, hogyan tudok ennyit enni. Komolyan, mindenki azt várja el egy lánytól, hogy morzsányi ételt egyen? Én nagy ívben leszarom, ha elhízok. Valakinek még kövéren is meg fogok felelni és engem csak ez érdekel.
Elmosogattam és itt is felfedeztem a TV-t. Nem ment benne semmi érdekes. Még egy értelmes mese sem volt benne. Felháborodva kikapcsoltam a készüléket és könyvet indultam keresni. Akkora ez a ház, hogy az emeleten az utolsó szobába benyitva találtam csak meg egy mini könyvtárat. Mondom mi a tosz? Danny szeret olvasni? Ha fiatalabb lenne akkor ő lenne az ideálom megtestesítője és már képzeletben jegyesek lennénk. Sőt inkább házasok.
Kiválasztottam egy vámpíros könyvet és belekezdtem. Belemerülve faltam a sorokat, mikor Danny belépett a szobába egy szál alsóban. Hát én majdnem meghaltam, olyan tökéletes teste van. Inkább visszabújtam a könyvbe és élveztem tovább az izgalmas történetet.
-Úgy látom kutakodtál a házban -nevetett és befeküdt mellém. -Akkor gondolom a fürdőt is tudod, hogy hol kell keresned -bólintottam
-Csak elolvasom ezt a fejezetet.
-Mintha magamat látnám -rázta a fejét.
-Na mi van? A kemény Daniel Murillo igazából egy könyv moly? -nevettem
-Matt is az nem csak én. Csesztesd is vele. Nem szereti -nevetett ő is. Én csak elkeseredetten bámultam magam elé. -Bocsánat... -sziszegte.
-Semmi gond. De most el szeretném végre olvasni ezt -böktem a könyvre.
Mikor végre elolvastam a fejezetet, a regényt lerakva indultam meg kezemben a Georgetól kapott a pizsamámmal a fürdő felé. A zuhany kabinba belépve elkezdtem magamra engedni a meleg vizet ami most nyáron egyáltalán nem esett jól. Törölközőmet magamhoz véve szárazra töröltem magamat és felvettem a pizsamámat. Visszalépdeltem a szobánkba és visszafeküdtem a már kihűlt helyemre.
-Jó éjt! -fordultam Danny felé.
-Jó éjt Annie -nyomott puszit az arcomra.
A gondolataimban elmerülve aludtam el. Mi lesz ha rájönnek, hogy itt vagyok? Kiakadnak? Vagy eljönnek Jordon tudta nélkül? Újra közéjük tartozhatok vagy örökre csak egy rajongó leszek?